Sötét Tánc- 2. fejezet

2. Fejezet

Jerome

 Within Temptation-A Demon's fate

A sötétség foglya. Egy megtört férfi, kinek szíve meghasadva, lelke megláncolva, örök fogságra ítéltetett az árnyak börtönében.

Valaha a mennyországban élt. Szerető szülők gyermekeként nőtt fel, odaadó feleséggel kötött házasságot, akinek már kerekedett a hasa első gyermeküket várva. Egy gyönyörű család, akik mindig mellette állnak.

Hatalmas ház, vagyon, az élet szeretete. Minden héten táncmulatság , amit annyira szeretett. Kívánhat e egy férfi ennél többet?

A napon, amikor mindez tönkrement és megsemmisült, akkor lett ő Elátkozott.

Szüleit megölték a felesége rokonai, míg ő távol volt. Az erdőt járta, szarvasra vadászva, amikor fekete felhőt pillantott meg a távolban. Minden érzékét azonnal átjárta a rettegés. Szaladt ahogy csak bírt, de már nem tudott segíteni. Szülőháza porrá égett, benne a szüleivel.

Őt letaglózta a veszteség, fel sem fogta mi történt amikor hátulról leütötték.

A pajtában ébredt megláncolva. Felesége, és annak bátyjai már alig várták, hogy még több sebet okozzanak neki.

Elárulták, döbbent rá hirtelen és a felismerés sötét foltot égetett a lelkébe.

-         Miért? – ennyit tudott kérdezni, de a választ már tudta.

„Pénz, hatalom, név” Jöttek a válaszok sorban. „Ha te is meghalsz, a húgunk és a gyerek örököl mindent.”- mondta a legidősebb.

 „Megbűnhődsz amiért kikezdtél a Családunkkal.”

Jerome csak szeretett asszonyát nézte kerekedő hasával. Szemében csak a düh és a harag sötétsége örvénylett és annyi gyűlölet aziránt a férfi iránt akitől gyermeket várt, hogy Jerome nem értette, miért nem nyílt még meg alatta a Pokol. Nem is sejtette akkor még…

Idős asszony lépett be a poros pajtába. A férfi felismerte a boszorkányt. Akkor eszébe jutott az a nap.

„Megmondtam fiú, egy pillanatnyi mennyországért nagy árat kell fizetni”…

Ez azóta minden egyes éjszaka eszébe jutott. Egy pillanatnyi mennyországért nagy árat kell fizetni, és ő megfizette.

Lelkének egy darabját kiszakították a helyéről és arra kárhoztatott, hogy a Banyát és családját szolgálja, akikhez hőn szeretett felesége is tartozott.

Szolga lett. A nő akit szeretett megvetette. Saját fia szívből gyűlölte. Meg akart halni, de nem tudott. Nem engedték neki.

Szíve lassan elsorvadt. Lelkének maradéka pedig fekete füstté változott. Amikor leszolgálta idejét a Családnál kidobták, de a lélekharangot, ami fogva tartotta, nem kapta vissza.
Bosszút esküdött, de a fizetséget is sem pénzben mérték. A vendettáért újabb szolgálat volt az ár. 

Azóta sok év telt el, de lélekharangját azóta sem találta meg. Bejárta a világot, de sehol nem talált szabadulásának kulcsára. Dolgozott a Pokol urának, és elvégezte a munkát a mennyek angyalainak. Fizetségként túlvilági képességeket kapott, de a harangot egyikük sem szolgáltatta vissza számára, mígnem végül feladta a reményt és elfogadta sorsát.

Kerítő lett, aki a pokolból szökött, vagy a másvilágról elszabadult démonokat és lelkeket üldözi és küldi vissza a helyükre.

Nem tartozik már sem a pokolhoz, sem a Mennyekhez, de az emberekhez sem. Az éjszaka a menedéke és az otthona. A sötétség a társa és a magányának forrása. Nem élő s nem holt. Elátkozott.

Minden éjjel az utcát rója, szökevényekre vadászva. Sötét árnyként olvad az éjszakába.

Nincs társa, nincs barátja. Az élete, amely nem élet már, csak üzlet számára. Sorsa, hogy az idők végéig az Éjszaka nyugalmát szolgálja. 

Ő Jerome, az Átkozott.